D. Norbert Szabadság. Sok-sok szabad hely a lakásban. Tér, amelyet nem érzek kötelezőnek megtölteni. Sőt. A szépsége az ürességében rejlik. A fény amely a lakásba áramlik, csak azokat a tárgyakat emeli ki, amelyek számomra igazán fontosak. Amelyek örömet okoznak, akárhányszor rájuk nézek. Semmi kacat, semmi felesleg. “Just the important things…”
Lássuk, mi kell ahhoz, hogy mindez megvalósuljon.
1. Az elhatározással kezdődik. Amint elhatározod, hogy ez a számodra megfelelő életforma, amint megérted, hogy a felesleges tárgyakhoz, kacatokhoz való ragaszkodásod logikátlan, és hajlandó vagy megszabadulni ezektől, zöld utad van. Innentől kezdve tudatosan, egyre letisztultabb lesz az otthonod (és az elméd is).
2. Tegyél fel egy kérdést. Vagy akár többet. Valóban szükségem van erre? Ha nem vagy biztos a válaszban, akkor ezek a kérdések következnek: Mikor használtam utoljára? Valóban ragaszkodom hozzá? Érezném a hiányát, ha megszabadulnék tőle? Ha úgy érzed, hogy a válasz nem, akkor szabadulj meg tőle.
3. Gondolj az előnyökre. Minél kevesebb kacat van a bútoraidon, az asztalon, a fiókokban, a szekrényben, annál kevesebb gondod van. Nem kell folyton törölni róluk a port, nem kell elemet cserélni, nem kell állandóan tisztítani, mosni. Semmi baj nincs ezekkel a tevékenységekkel, addig, amíg olyan dolgokról van szó, amelyek értéket adnak számodra. A baj azzal van, amikor nem ismered fel, hogy nem kötelező ragaszkodni a hat évvel ezelőtt egy falunapon megvásárolt asztalidíszhez, amelyet csak azért tartasz mert valamikor pénzt adtál érte. Engedd meg magadnak, hogy megválj tőle. Akkor is, ha az éhező gyerekek Afrikában örülnének neki (amúgy ennek még ők sem látnák hasznát).
4. Kategorizálj és rendezz. Ezt csak azt követően tedd meg, miután az egyértelműen felesleges dolgoktól megszabadultál. A rendezett íróasztal, vagy a letisztult ruhásszekrény számomra nagy örömet okoz, mivel azt az üzenetet hordozza, hogy még mindig összeszedett vagyok. A körülöttem lévő tér kinézete és rendezettsége számomra a mentális egészségem tükörképe. (Nyilván a dolog kezdhet gyanússá válni, ha gumifalakkal körbevett nagyon tiszta és rendezett ágyon alszol).
5. Gondolkodj azon, mit csinálj a felesleges holmikkal. A fentebb említett asztaldíszt ne erőltesd, annak a kukában a helye. Viszont ezen a ponton, igazi filantróppá válhatsz. Azok a ruhák, kacatok, elektronikus kütyük, amelyeket te már nem használsz, mások számára igazán hasznosak lehetnek. Ha úgy érzed, az összeg, amit az eladásuk után kapnál, elenyésző, fontold meg, hogy elajándékozod őket. Persze azzal sincs semmi gond, ha készítesz róluk néhány képet és felteszed néhány oldalra, majd szép kis összeghez jutsz. Ráadául ez csak bónusz, mivel a lényeg az adott tárgytól való megválás.
6. Vásárolj tudatosan. Itt is egy kérdést ajánlott feltenni magadnak: “Valóban szükségem van erre?” Mielőtt bejöttem volna az üztletbe, tudtam, hogy nekem kell egy hasonló dolog? Ha a válasz nem, akkor a polcon kellene hagynod a csábító árucikket. Ha mégis megfelelő érveket találsz arra, hogy miért van szükséged rá, akkor határozd el, hogy amint hazamész, két hasonló kategóriába tartozó tárgytól azonnal megválsz. A nagyobb értékű dolgok esetén, hagyj magadnak egy kis időt. Akkor is, ha megvan rá a pénzed. Várj a vásárlással legalább 30 napot. Amennyiben 30 nap múlva is úgy érzed, hogy indokolt megvásárolni, akkor hajrá.
7. Sok pénz marad meg. Ez nem is egy lépés, inkább egy pozitív végkimenetel. Mióta a minimalista életmód alapelveit követem, sokkal több élményben van részem. Többször mozdulok ki a barátokkal enni egy jót vagy megnézni egy filmet. Emellett, az összeg, amely a felesleges tárgyakra ment volna el, már egy nyílt végű alacsony kockázatú befektetési alapban pihen.
Íme egy összefoglaló illusztráció, amely segíthet tartani magad a főbb pontokhoz:
Ha tetszett a bejegyzés és szeretnél te is egyszerűsíteni, akkor csatlakozz hozzánk!
