Az Y vagy más néven milleniumi generáció alatt az 1980 és 1999 között születetteket értjük. Sok kritika őket, többek között a technológia “túlhasználata” miatt, azaz amiért állandóan az okostelefonon lógnak. Tekintsünk most el ettől, és nézzük meg, miért ösztönösen tudatosabb ez a generáció, bizonyos szempontokból. 

Aggodalom a kereskedelem Mekkájában

Nagyon úgy tűnik, hogy az utóbbi évtizedek kereskedelme más értelmet fog nyerni a közeljövőben. Az Egyesült Államokban határozottan látható, hogy a plázák sorra zárják be kapuikat, aminek egyik oka, hogy az online kereskedelem virágzik. Számos nagy üzletlánc fókuszál inkább a virtuális térre, mintsem a kézzel fogható (offline) üzletekre. A plázák pedig, bérlők hiányában lassan csőd közeli állapotba kerülnek.  

Az Y generáció kezd ráébredni arra, hogy átverik őket. Sokkal tudatosabban vásárolnak, mint elődeik és csak azt veszik meg, amire szükségük van – nagyrészt online. 

Az aggodalom valós, mivel a milleniumi generáció nem akar megvásárolni minden sz*rt. Ami a mostani gazdaságnak egy hatalmas pofon. Ugyanis Amerikában eddig mindent erre alapoztak. “Az amerikai álom” – ami többnyire családot, nagy házat szép kerttel illetve luxusautót jelent, (többnyire hitelből), az Y generációnak inkább amerikai rémálom.  

Óhatatlanul is tanulnak elődeik hibáiból

Tény, hogy a diákhitel gyakori, de mégis, az Y generáció sokkal megfontoltabb a hiteleket illetően. Az X generáció (1960 és 1979 között születtek) jellemzője, hogy szó szerint összeroppant a hitelek törlesztésébe. A gyerekek azt látták, hogy szüleik folyamatosan a hitelt nyögik. Tapasztalták, hogy a hitel nem más, mint egy szürke felhő, ami a hétköznapokat és úgy általában az életet is beárnyalja. Az X-ek még könnyebben befolyásolhatóak voltak az alapvető marketing eszközökkel, aminek eredménye többnyire egy boldogtalan élet lett. Amit a gyerekeknek nem kellett elmagyarázni. Apa nem boldog, anya nem boldog. Én nem ilyen életet akarok. Sokkal kiegyensúlyozottabbak tehát a munka-magánélet tekintetében is.

Az Y generáció vérében van a minimalizmus

Ha nem is tudatosan, de az ipszilonok egyszerű életet akarnak és így is állnak a dolgokhoz. Nyilván vannak kivételek, de szerencsére inkább az egyszerűség és a praktikusság a jellemző rájuk. Lássuk, miért: 

• Technológia és mobilitás. A milleniumiak már a digitális korszakban születtek, ezért ők kisebbnek érzik a világot. Tudatosabban használják az elektronikai eszközöket. A kapcsolatok közelebbinek tűnnek a technológia révén, és nem csak annak tűnnek, de könnyen azzá válnak, ugyanis ennek a generációnak a stabilitás az utazást jelenti. Az irodaházakat lecserélték kávéházakra, a munkát nem feltétlenül a munkahelyen végzik. A munkahelyek nem stabilak. Sokszor esedékes költözni, a munkahelyváltás miatt. Ezt viszont nagyon nehéz lenne kivitelezni egy saját lakás esetén, ami tele van cuccokkal. Rég nincs már meg a “45 évet ledóugoztam egy ültő helyemben az xy gyárba” típusú munka. Az Y vált, ha úgy érzi nem elégedett, nem boldog vagy nem azt csinálja, amit szeret. 
• Mindent egyszerűen be lehet szerezni. Bármit megtalálsz online. Bármilyen ruhát, kacatot meg tudsz venni, el tudsz cserélni. Ezért ez a generáció nem érzi szükségét annak, hogy gyűjtögessen és mindenből minden az “övé” legyen. Hiszen tudja, hogy bármikor bármi elérhető, tehát nem szükséges rögeszmésen ragaszkodni az étkészlethez, ahogyan a nagyi tette annak idején. Szívesen osztoznak és osztanak, a ridesharing (telekocsi) alkalmazás talán jó példa erre. Még egy jó nagy pofon a gazdaság másik orcájára.
• Környezettudatosság. Ez minden idők legkörnyezettudatosabb generációja, ami intenzíven befolyásolja a vásárlási szokásaikat is. Ismét csak: ennek a generációnak nem tudsz eladni minden sz*rt. 
• Élmények vs. tulajdon. A minimalizmus náluk sem jelent fukarságot. Annyit jelent, hogy ők a pénzt más értékekbe helyezik. Többet költenek minőségi ételre és italra, wellnessre, és egyéb élményekre.

• Adósságok és munkanélküliség. Az Y. Ő tudja mit jelent a munkanélküliség. A gazdasági válságot már jól értette, ugyanis saját szemével látta mit okoz a fogyasztói társadalom, a végtelen hitelek, és saját bőrén tapasztalta, hogy diplomáját maximum egy dologra használhatja a WC-ben.  A legrosszabb periódusban kezdett el munkába állni, sokuk nagy összegű diákhitellel a vállán. Éppen ezért kétszer is meggondolja, mielőtt újabb hitelt vesz fel azért, hogy vásároljon valami igénytelen marhaságot.  
•  A “felnőtt” élet halogatása. Nem akarnak felnőtté válni. Legalábbis nem abban az értelemben, ahogyan azt a közgazdászok értik (házasság, autó, saját lakás, gyerekek). A kutatások azt mutatják, hogy bár ezek a dolgok, főleg a házasság, fontos a milleniálisoknak, de sokkal későbbre tervezik. Ugyanúgy, ahogyan a szülővé válást is. 

Szerintem, annak ellenére, hogy sokat ítélkeznek felettük, kicsit jobban értik az életet, mint az adósságok tengerében és haszontalan tárgyak tömkelegében fetrengő idősebb generáció, akit megbénított a hitel, az egyhangú és unalmas munkahely illetve a kötöttségek. Az Y utazik, megoszt, élményeket gyűjt és éli az életét. Ők sem tökéletesek, de számos pozitív dologot érzékelhetünk velük kapcsolatosan. Az Y nekem eléggé minimalistának tűnik.  Remélem, ez a trend folytatódik. *A 2020-ban történt események élesen megváltoztathatják a tendenciát.