Ismeritek a viccet a vegánnal aki elkezd CrossFit edzésekre járni? Vajon melyikről kezd el hamarabb beszélni?
Tisztelet a kívételnek, de biztos vagyok benne, hogy ti is ismertek olyan embereket, akik kipróbálnak valami újat és be nem áll a szájuk róla. Bármilyen témára képesek rögtön ráhuzni a mondandójukat, meg azt, hogy milyen jó ez neki és neked is ki kell próbálnod.
Ösztönosen megosztunk és elutasítunk
Azt hiszem mi, emberek szeretjük megosztani a kellemes élményeket embertársainkkal. Ha mi rátaláltunk valami jóra, azt általában szívesen megosztjuk a többiekkel. Persze gyakran ezt is inkább egoista indíttatásból, arra számítva, hogy majd lesz kivel azt a dolgot csinálni, lesz kivel beszélni róla, stb. Többnyire tehát nem azért, hogy a másiknak jó legyen, hanem azért, hogy nekünk legyen még jobb.
Másokat nem mindig érdekel az, ami minket igen, ezt jó lenne elfogadni. Főleg akkor nem, ha idegesítő módon csak arról tudunk beszélni. Ilyenkor már “csakazértis” nem érdekli a másik felet a mondandónk, mert nem tudunk cipzárt húzni a szánkra.
Hogyan beszélj a minimalizmusról másoknak?
Sehogy. Ne legyél az idegesítő vegán és CrossFittes tag minimalista verziója. Ha valahol rábukkantál erre az életmódra, gondolkodásra, akkor kezd el magadban elsajátítani. Kezdj el megválni a felesleges dolgoktól, olvass róla minél többet. A minimalizmus egy belső utazás, nem valami underground vallás, amit hirdetni kell, hogy aztán egyre több és több követője legyen, azért, hogy a végén tömeges lomtalanítást végezzünk, közösen. Ha valami értékes és jó, azt nem kell mindenáron reklámozni, mert nincs szüksége rá.
Igazság szerint, amennyiben egy ideje azon mesterkedsz, hogy a minimalizmus alapelvei szerint leegyszerűsítsd az életed, megválj a felesleges kacatoktól, ne vásárolj értelmetlen dolgokat, ez elkezd megmutatkozni a viselkedéseden és a hangulatodon. Megeshet, hogy nem azonnal, mert eleinte igazán nagy kihívás lehet a dolog, viszont hosszú távon az emberek észre fogják venni, hogy nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb vagy.
Amikor észreveszik rajtad a változást, elkezdenek kérdezősködni.
Ilyenkor sem érdemes rögtön a közepébe vágni és órákig ecsetleni a dolgot. Elég ha ennyit mondasz:
Mostanában megpróbálom leegyszerűsíteni a dolgokat magam körül. Kitakarítottam a lakást, megváltam egy csomó felesleges cucctól és megpróbálok csak olyan dolgokat vásárolni, amire valóban szükségem van. A dolognak neve is van, ez a minimalizmus. Mióta ezt kipróbáltam, sokkal több pénz marad a zsebemben, elégedettebb vagyok az életemmel és jóval több időm van azzal foglalkozni, amit igazán szeretek.
Itt általában el szokott dőlni a dolog. Az egyént vagy érdekli a dolog, vagy nem. Ha érdekli, akkor pakold őt be szépen a minimalista csoportba a közösségi hálózaton és persze küldd el neki a Hétköznapi Zarándok blogot.
Ha nem érdekli, az nem a te veszteséged, és egyáltalán nem kell meggyőzöd őt arról, hogy ez miért jó. A minimalizmus határozottan nem való mindenkinek. Különbözőek vagyunk és leírom még egyszer: másokat nem mindig érdekel az, ami minket érdekel.