Minimálbérből éltem egy hónapig

Az utóbbi időben azt tapasztaltam, hogy egyre több pénzt költök, de ezen kívül semmi nem változik. Tehát nem vagyok boldogabb, nem vagyok elégedettebb, csak hónapról-hónapra egyre kevesebb pénz és több nap marad a hónapból. Egy rakás dologra költöttem, de semmivel sem voltam előrébb. A minimalista életmód kezdett kicsúszni a kezeim közül. 

Úgy döntöttem, hogy ebben a hónapban a nettó minimálbér összegéből fogok megélni. Romániában. Elvileg a kötelező legkisebb munkabérből az alapvető szükségleteket ki lehet elégíteni. Azt szerettem volna megtudni, hogy ez valóban így van-e. Emellett kitűztem néhány célt és feltettem néhány kérdést

Célok a minimálbérből, fontossági sorrendben:

  • Nem éhen halni
  • Relatív egészséges ételeket enni 
  • Nem hagyni, hogy az anyagi limitáláció a hétköznapokban feszültséget okozzon
  • Nem 0,00-ás számlával maradni hónap végére 

Kérdések: 

  • Romlik-e az életminőségem? 
  • Hány dologra kell nemet mondanom? 
  • Lehetőségem van-e nagyvonalúnak lenni? 
  • Melyek a legnagyobb hátrányok amikkel szembesültem? 
  • Melyek az előnyök?
  • Mit tanultam? 

Kezdőegyenleg: 1371,90 lej

A romániai minimálbér bruttó 2100 lej körül mozog, ami az adózás után hozzávetőlegesen 1371 lej (290 EUR). Ez nem is néz ki olyan rosszul, durván kb. 97-100,000Ft. Itt még pozitívan álltam a dologhoz, a fenti grafikán ezért is szerepel zölddel a felirat.
Nem albérletben lakom. Nem dohányzom és elég ritkán iszom alkoholt. Úgy gondoltam, ezek előnyömre lehetnek ebben a feladatban és így valamilyen mértékben akár meg is valósíthatom az elsőre lehetetlennek tűnő feladatot. De ha egy minimalista életmódot előnyben részesítő személy nem tud megélni ebből az összegből, akkor ki tud? – tettem fel magamnak a kérdést.  

Romániában és Magyarországon sem a minimálbér összege, sem a költségek nem különböznek drasztikusan.

Élelmiszer – a legnagyobb kihívás 

Kétséget kizáróan, az élelmiszer volt az élen a költségek terén. Tekintve, hogy a túlélést vettem alapul első szempontnak, a három fő makrotápanyagra fókuszáltam: szénhidrát, fehérje, zsír. A második cél az volt, hogy relatív egészséges legyen a választék. Így az alább látható alapvető élelmiszerekre helyeztem a hangsúlyt. 

A zab, a rizs a és a teljes kiőrlésű készítmények is egyre könnyebben elérhetőek, továbbá remek szénhidrátforrások, amiket egy alacsony fizetésből is meg lehet, sőt meg KELL vásárolni. Ugyanez a helyzet a csirkemellel és a tojással a fehérjebevitel szempontjából. Természetesen, ha nem eszel állati eredetű ételt, akkor máshogy kell megoldanod, az sem lehetetlen, viszont számomra teljesen kézenfekvő volt ezeket használni alapélelmiszerként. A különböző saláták, zöldségek a rostbevitelt szolgálták, illetve az emésztés szempontjából tartottam őket alapvető fontosságúnak, – beleértve a gyömbért is.  

A reggelihez, az ebédhez és a vacsorához is fogyasztottam valamennyi salátát, paradicsomot, néha gyömbért. A reggelik alapját nagyrészt a tojás adta meg, illetve a tojás-zab továbbá a teljes kiőrlésű kenyér és néha jobb minőségű felvágottak alkották. Semmi esetre sem az olcsó parizert vagy a virslit választottam. Inkább kevesebbet és jobb minőséget ettem. Ezt a részét a napnak mindig megkoronáztam egy cukormentes Earl Grey teával. Olcsó, finom, egészséges. 

Az ebéd többnyire rizs csirkemell kombinációja volt, különböző módokon elkészítve. Volt, hogy rántottam a csirkemellet és akadt, hogy natúron apró darabokra vágtam és összekevertem a rizzsel. A fűszerekkel is variáltam, hogy kevésbé legyen egyhangú. A másik ebéd variáció a teljes kiőrlésű tészta volt, különböző szószokkal. A második héten, amikor nagyon jó áron megkaptam, édesburgonyát ettem marhahússal. 

A vacsora többnyire Eisberg salátakeverék volt, paradicsommal, csirkemellel és gyömbérrel fűszerezve. Az összetevők itt hétről-hétre változtak. A salátákat számtalan variációban el lehet készíteni, ezért mindig az volt az alapanyag, amihez a legjobb áron jutottam hozzá. Néha feta sajthoz volt szerencsém akciós áron, máskor különböző magvakkal egészítettem ki (dió, kesudió, mogyoró). 

Meglepő módon egyáltalán nem tűnt spártainak ezeket az ételeket variálni. Mivel évek óta a hétköznapjaim részét képezi az edzőtermi edzés, ezért az étkezésem nagyon hasonló ehhez. A különbség az, hogy nem engedtem meg magamnak az olyan ételeket mint a lazac, a sushi vagy a nagyon jó minőségű marha. Ha ezt megtettem volna, nagyon hamar gyertya mellett vacsoráztam volna, ugyanis a villanyáramra például már nem igazán maradt volna keret.

Milyen ételt-italt NEM vásároltam 

Szénsavas üdítőket, chipseket, olcsó felvágottakat, virslit és ehhez hasonló ipari szemetet azoknak sem szabad fogyasztaniuk akik minimálbérből élnek, ezt határozottan állítom. Sokkal drágább lesz az egészségügyi ellátásod 5-10 éven belül, ha ezek alkotják a napi tápanyagbeviteled. Jobb lemondani néhány kacatról. Részesítsd előnyben a minőségibb ételeket is, akkor is ha kicsit drágábbak. Mert akkor leszel igazán bajban, amikor nem tudod kfizetni a dokit, a műtétet vagy éppen a felírt gyógyszert. 

Szolgáltatók – nem árt jóban lenni velük 

A szolgáltatók meg tudják nehezíteni az ember életét, ezért a második nagyon fontos és meglehetősen nagy kiadást a közüzemi szolgáltatások alkották. Bármennyit is keresel, próbáld ezeket előtérbe helyezni. Sosem tartottam elengedhetetlennek a kábeltévét ezért ezt lemondtam. Bár nem nagy összeg, itt most minden fillér (illetve minden bani) számított. Ami azt illeti, nem is fogom újra igénybe venni ezt a szolgáltatást. Ha minimálbérből élsz, felejstd el a tévézést. Fizesd ki inkább az internetet és tanulj valamit, amiből később lehetőséged van pénzt keresni. Az a magyarázat, hogy munka után jól esik leülni bámulni az agyzsibbasztó műsorokat nálam nem kifogás. Inkább magyarázat arra, miért élsz minimálbérből. Ez a lehető legrosszabb amit tehetsz. Fizesd ki a vizet, a villanyt, az internetet. Ezek nélkül, az utóbbi kivételével nem igazán tudsz…hát…élni.

Mikor ezeket kifizettem, már nem volt túlságosan bíztató az összeg, amit a telefonom mutatott. 

A pénzügyek nyomonkövetéséhez a Revolut alkalmazást használtam.

Hónap vége felé egyre nehezebbnek tűnt a feladat. Kifizettem az alapvető dolgokat, de igazán oda kellett figyelnem. Két dolog még hátra volt. A parkolóhely, amelyet sajnos kénytelen vagyok havi szinten fizetni (130 lej / 9000Ft). Az üzemanyag és a potenciális mechanikai problémák vagy éppen a különboző büntetések helyett (amelyeknek elkerülésére különösen figyeltem ebben a hónapban) ez ébresztett rá arra, hogy egy minimálbér esetén az autó nem biztos, hogy kifizetődő. Sőt, inkább biztosan nem. A kerékpárt vagy a tömegközlekedést javasolnám. Kevesebb felelősség, kevesebb potenciális kiadás. Miután a fedett parkolóhelyemet kifizettem, hátra volt még egy számomra kötelező kiadás: az edzőtermi bérlet. Mindenkinek lehet egy hobbija. Az enyém ez, amiből nem engedek. Ezt a fenti illusztráción a Revolut az egészgégügy kategóriába sorolta. Ez 110 lejbe, azaz 7000 Ft-ba fájt.

Az alkalmazás kiszámolta, hogy ezt követően maximum 25 lejt költhettem, ha tartani szeretném magam a költségkerethez. Maradjunk annyiban, hogy az utolsó 4 napban csirke-rizsen és vizen éltem.

Romlott-e az életminőségem? 

Nem ettem sokkal rosszabb minőségű ételeket. Inkább kevesebbet a jobb kajákból. Nem éreztem magam soha különösen éhesnek. Ez egy jó kezdet. A szociális élet más kérdés. Összesen kétszer ettem étteremben és mindkét alkalommal figyelnem kellett az étel árát. Többször adódott volna alkalom, barátokkal, ismerősökkel de ezekben az esetekben nemet kellett mondanom, ahhoz, hogy tartani tudjam magam a költségvetéshez. Ez néha kissé rosszul érintett, volt amikor őszintén arra hivatkoztam, hogy most egy 30 napos kihívást tartok, minimálbérből élek, és ez nem fér bele. Egészség szempontjából nem hagytam, hogy kárt szenvedjen az életminőség. Szociális élet szempontjából sajnos muszáj volt. De nem tartom katasztrofálisnak. Barátokkal, ismerősökkel, sőt akár a pároddal is lehet költséghatékonyan időt tölteniSokszor ez a kreativitásodon múlik.

Hány dologra kellett nemet mondani?   

Ebben a hónapban adódott volna egy utazás, amire természetesen sehogy nem lett volna keret, ezért erre nemet mondtam. 2-3 meghívást is le kellett mondanom, különböző dolgokra hivatkozva, amelyekről feltételeztem hogy költségesek lesznek. Megjegyzem, nem minden esetben bántam, hogy le kell mondanom. Nem vásároltam ruhákat és olyan tárgyakat sem amelyek nem voltak feltétlenül szükségesek. 

Volt-e lehetőségem nagyvonalúnak lenni? 

Egy alkalommal meg tudtam hívni a páromat vacsorázni. Ő azt mondta, mindenképp írjam bele a bejegyzésbe, hogy ez a feladat egy barátnő meglétével hatványozottan nehezzé (vagy lehetetlenné) válik. Nem volt messze az igazságtól. Két személy volt, akivel mindenképp nagyvonalú szerettem volna lenni. Az egyik az anyukám, a másik a párom volt. Mindkét személynek sikerült egy kisebb ajándékot vásárolnom (a Revolut költségvetésben a “Vásárlás” kategóriánal ezt jelzi a 107 lejes – 7500 Ft-os kiadást). A lehetőségekhez mérten, ez talán félig sikerült. 

Hátrányok, amelyekkel szembesültem 

Nem mehettem el spontán pár napos utazásra. Mindent ki kellett számolnom és tényleg mindennek meg kellett néznem az árát. Ezt követően jött a mérlegelés. Megengedhetem-e vagy sem. Most ez kihívásnak tűnt, de arra gondoltam, hogy nem biztos, hogy ez így lenne, ha nem lenne választásom. Példa: Ha én döntök úgy, hogy nem akarom elhagyni a lakásomat 1 hónapig, de tudom, hogy bármikor kimehetek az ajtón, teljesen más tudatállapotban vagyok, mintha egy hónapig kötelezően be lennék zárva.

Én döntöttem úgy, hogy minimálbérből fogok élni és nem a minimálbér kényszerített, hogy belőle éljek meg. Érthető ez így? Remélem igen. A lényeg, hogy így nem voltam túlságosan frusztrált, mivel tudtam, hogy van egy védőháló. Tudtam, hogy bármikor feladhatom. Aki hónapról-hónapra él, nem így gondolkodik. Ezért fontos az, hogy mindenkinek legyen vésztartaléka. Annak is, aki minimálbérből él. Azt kell hogy mondjam, szinte mindegy milyen áron, de egy vésztartalékot létre KELL hozni. Teljesen más döntéseket fogsz hozni. Tudod, hogy ha minden kötél szakad, van egy védőháló.   

Melyek voltak az előnyei a minimálbéres hónapnak?

Kihívás volt és nem nélkülözésnek fogtam fel. Sokszor téma volt ez a kihívás az ismerősökkel. Könnyített a különböző, egyébként kínos helyzeteken. “Nem, én most nem veszek fagyit, tudod…a minimálbéres hónap.” Megspóroltam egy jelentős összeget, aminek nagy része lehet máskülönben elment volna. Sokkal tudatosabban vásároltam. Csak azokat az alapanyagokat vettem meg, amelyek egy bizonyos étel elkészítéséhez szükségesek voltak, semmi többet. NAGYON figyeltem arra, hogy ne lépjem túl a sebességhatárt és ne parkoljak rossz helyen. Egy büntetés azonnal felborította volna a tervet. 

Mit tanultam? 

1. Lehet nagyrészt egészségesen étkezni, minimálbérből is. (feltéve ha nem vagy extra érzékeny a glutént tartalmazó termékekre, nincsenek komoly egészségügyi problémáid amelyek miatt nem fogyaszthatsz bizonyos ételeket). Nem fogsz minden nap és minden étkezés alkalmával teljesen mást enni, és nem lesz részed ízorgiában sem, de a megfelelő tápanyagokat be tudod vinni, ha tudatosan választod meg az ételeket. 

2. Sok dologra nemet kell mondanod. A minimalista életvitel megtanított erre, ezért nem esett nehezemre ez a rész. Van aki számára viszont ez kihívást okozhat. 

3. Nincs helye az autónak. Sok esetben azt éreztem, hogy sokkal könnyebb dolgom lenne, ha nem lenne autóm. Persze csak anyagi és nem kényelmi szempontból. Nekem nagyon fontos az autó, de komoly anyagi terhet jelent és ha valami elromlott volna az autón, azonnal patthelyzetben találom magam. 

4. Muszáj vésztartalékot létrehozni. Nem élhetsz egyik napról a másikra. Ha kell 2-3 hónapig, akár fél évig vállalj másodállást. Hozz létre egy védőhálót. Ellenkező esetben állandó frusztráció és stressz lesz az életed. Helytelen döntéseket fogsz hozni, mert félsz a “mi lesz ha…” gondolatától. 

5. Lehetsz kedves és néha nagyvonalú. Nem muszáj feltétlenül zsugorinak lenned. A számodra kedves személyeket meg tudod lepni, ha csak valami aprósággal is. 

Azt a célt is sikerült teljesíteni, hogy ne nulla szerepeljen a számlán hónap végén. Azt, hogy 2 rágóguminál többet nem vehettem volna a megmaradt összegen, más kérdés. 

Hogyan követtem nyomon a kiadásaimat? 

A feladatban a Revolut nevű pénzügyi alkalmzás segített. Feltöltöttem a számlámra az adott összeget és igyekeztem mindenhol ezzel fizetni. A számlával egybekötött alkalmazás felismerte és kategorizálta a kiadásaimat, így ezt nem kellett külön vezetnem. Itt igényelhetsz te is INGYENESEN egy Revolut kártyát és innen töltheted le az alkalmazást is.

Ajánlott cikkek